15 Tage

Kedveskéim!

A mai napon kívül már csak 15 nap, és otthon vagyok. True story.

Az igazat megvallva amióta nincs egyetem, eléggé unalmasan telnek a napjaim. A múlt héten befejeztem az Így jártam anyátokkal 7. évadát, és nem mellesleg 2 zh-t is írtam, csak az eredményekre várok – nem éppen bizakodón. Elég nehezek voltak, főleg egy nem-németnek. Sőt, a geomorf. még a németeknek is szerintem. Volt egy lány előttem, aki ült felette vagy 20 percet, lapozgatta, majd üresen beadta. Fura neve volt, de nem hiszem, hogy cserediák/Erasmusos lett volna, mert nem szólt a tanárnak zh előtt a szótárhasználatról stb. Mint ahogy én tettem. A drága lelkem még a “zh előtti beszéd”-ben közölte is, hogy csak nekem lehet használni segédeszközt: szótárat. Kicsit sem volt ciki, minden szem rám meredt, legalábbis ezt éreztem. Persze lehet, hogy nem is. A lényeg, hogy piszok nehéz volt. A térképészet annyira nem, de azért ott is voltak kritikus pontok a dolgozatban. Remélem, kegyesek lesznek hozzám.

Múlt héten pénteken strandoltunk Annával, meg elvileg az ismerőseivel, akiket sehogy sem tudott elérni, csak a nap “majdnem-végén” botlottunk beléjük. Amikor átköltöztünk a helyükre, közölték, hogy épp indulnak is. Mi meg otthagytuk a csudijó helyünket, és letelepedtünk a gyökerekre. Mármint a fa gyökereire. De egy óra múlva fel is hagytuk, kezdett fújni a szél, és így a vízbe sem volt kedvünk már visszamenni. Eredetileg ma is mentünk volna, de tegnap este visszamondtam, és jól is tettem: nem volt valami nagymeleg ma, többször eltűnt a Nap, és amikor vásárolni indultam 10 után, konkrétan fáztam az árnyékban. Aztán persze hazafele már melegem volt, de jobb, hogy nem kockáztattam. Végül Anna sem ment, mint kiderült az üzenetéből.

Tegnap egyébként állatkertben voltunk. Itt, Heidelbergben. Gyakorlatilag a Neckar választja el a kollégiumtól, csendes időben egyszer hallottam az állatokat (valószínűleg oroszlán vagy tigris lehetett). Nagyon tutin megcsinálták az egészet, az egyetlen, ami nem tetszett, hogy nekem olyan össze-vissza volt az egész. Semmi tematika az állatok elhelyezését illetően. Persze ezt nem lehet felróni nekik, így is tök jó, hogy egy nem túl nagy városnak van állatkertje, mégpedig ekkora!

Az elkövetkezendő napjaimba belegondolva egy siralmas kép tárul elém. Na, jó, nem, mert még egy házit meg kell írnom hétfőig, illetve munkákra kell jelentkeznem. Csütörtökön elvileg kirándulunk Melindával, lehet, hogy mások is csatlakoznak hozzánk, majd még addig kiderül. Az úticél még kétséges, igazából nekem mindegy, csak mászkáljunk. 🙂

Az elkövetkezendő két hétben mindenféle ügyes-bajos ügyeket is intéznem kell. Bank, egyetem, önkormányzat, nem beszélve az ajándékokról – na nem kell nagy dolgokra gondolni. 🙂 Valahogy Handke-t is el kéne érnem, de valószínűleg épp nyaral, de ha nem is, akkor sem hiszem, hogy az én “kis” problémám érdekelné. Mármint a tárgyelfogadás odahaza. De hagyjuk is ezeket.

Ami az eladásra szánt dolgaimat illeti, azt hiszem, a nyakamon maradnak. De talán nem is baj, mindig jól jönnek, és nem mellesleg emlékek.

Most egyelőre ennyi jutott eszembe, majd írok még. Valamelyik nap versíráson törtem a fejem, de az egyetlen mondat, amit kitaláltam, olyan csöpögős volt, hogy feladtam. Ráadásul már el is felejtettem azt a gondolatot, úgyhogy azt hiszem, ez tényleg annyiban marad.

Eruthaliel

 

 

 

Reklámok
Kategória: Kategorizálatlan | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s